Az Európai Bizottság 2022. november 30–án közzétette Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének elemzését, egyben javaslatot tett a tanács végrehajtási határozatára, annak jóváhagyását javasolva.
A 84 oldalas dokumentum részletesen elemzi a benyújtott terv tartalmát.
Az elemzés fókuszában az a kérdés áll, hogy a tervben megfogalmazott reformok és intézkedések összhangban állnak-e a 2019-es, 2020-as és 2021-es országspecifikus ajánlásokkal, mennyire rezonálnak az azokban megfogalmazott javaslatokkal.
”A terv a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítására irányuló általános célkitűzést követi, és kiegyensúlyozott a (…) hat szakpolitikai pillérre adott válasz tekintetében”.
”A terv várhatóan hozzájárul a (…) Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokban azonosított strukturális kihívások jelentős részének hatékony kezeléséhez”.
Az elemzés a hivatalos magyar kormányzati álláspontnál borúlátóbb a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban. A jövő évre csupán 0,1%-os, és 2024-re is csak 2,6%-os GDP-növekedést, mindehhez az idei évre 14,8%-os, jövőre pedig 15,7%-os inflációt jósol.
A munkanélküliségi ráta tekintetében inkább optimista – enyhe, 0,6%-os emelkedéssel -, ahogy az államháztartási hiányt és az államadósságot is csökkenő pályán látja.
A gazdasági előrejelzéseknek azért van különleges szerepük a terv tekintetében, mivel ennek forrása visszatérítendő, tehát a végrehajtott reformok és intézkedések – az ilyen jellegű uniós programok hazai történetében először – be kell hogy hozzák az államháztartás bevételi oldalán a ráfordításokat.
A dokumentum szerint a legfontosabb kihívásoknak az alábbi pontokon néz elébe Magyarország az elkövetkező hat évben:
- a magyar növekedési modell nagymértékben támaszkodik a globális értékláncokban való részvételre;
- Magyarországon a termelékenység jelentős felzárkóztatásra szorul;
- szükséges az egyetemi-vállalati együttműködések fokozása és a hazai vállalkozások kutatási és innovációs kapacitásának megerősítése;
- a versenykorlátok – különösen a szolgáltatások terén – akadályozzák a termelékenység növekedését;
- a közbeszerzési piac továbbra is ki van téve a versenyellenes gyakorlatoknak;
- a COVID-19-válság után helyreállt a foglalkoztatás, de a nők és a kiszolgáltatott csoportok, különösen az alacsony képzettségűek és a fiatalok helyzete még javítandó;
- bár az általános szegénységi helyzet jelentősen javult, továbbra is vannak kihívások;
- az elmúlt évtizedben nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség, a közszolgáltatások hoz való hozzáférés terén továbbra is jelentősek az egyenlőtlenségek;
- a népesség elöregedése és az államadósság COVID-19-válság alatti növekedése fokozta a hosszútávú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokat;
- jelentős regionális különbségek mutatkoznak a gazdasági fejlődés, a munkaerőpiac, az oktatási eredmények és a demográfiai tendenciák, valamint az infrastruktúrához és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében;
- bár az egészségügyi eredmények javulóban vannak, még mindig rosszabbak, mint a legtöbb más uniós tagállamban;
- továbbra is fennállnak a regionális különbségek az egészségügyi munkaerőhiányban;
- a rendezett államháztartás és a hatékony közkiadások elengedhetetlenek a jelenlegi és a jövőbeli kihívások kezeléséhez;
- az adórendszer rendkívül versenyképes, de elősegíti az agresszív adótervezést is;
- az intézmények gyenge minősége – ezen belül a korrupcióellenes keret elégtelensége – visszafogja a termelékenység növekedését;
- a szakpolitikai döntéshozatal csekély átláthatósága hatással lehet az üzleti környezetre;
- aggályok merültek fel az igazságszolgáltatás függetlenségének kapcsolatban;
- az oktatás kulcsszerepet játszhat a gazdaság növekedési potenciáljának felszabadításában.
Az elemzés ezt követően végigveszi a terv valamennyi reformját és intézkedését, és megfelelteti a fenti szempontoknak az alábbi komponensekben:
- Demográfia és köznevelés
- Magasan képzett, versenyképes munkaerő
- Felzárkózó települések
- Vízgazdálkodás
- Fenntartható zöld közlekedés
- Energetika – zöld átállás
- Körforgásos gazdaság
- Egészségügy
- Kormányzás és közigazgatás
A megállapítások:
- a terv átfogó és kellően kiegyensúlyozott válasz a gazdasági és társadalmi helyzetre;
- a terv hozzájárul a 2019., 2020. és 2021. évi országspecifikus ajánlásokban azonosított strukturális kihívások jelentős részének hatékony kezeléséhez;
- megfelelő növekedési potenciál, munkahelyteremtés, gazdasági, intézményi és társadalmi reziliencia;
- a terv biztosítja, hogy a reformok és beruházások végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se vezessen környezetvédelmi célkitűzések megsértéséhez;
- a terv az előírtakat is meghaladó mértékben foglalkozik az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításával;
- szintén az ajánlást meghaladóan történnek intézkedések a digitális átállás területén;
- az intézkedések várhatóan hozzájárulnak majd a zöld és digitális átálláshoz, erősítik Magyarországon a növekedési potenciált, a munkahelyteremtést, valamint a gazdaság és a társadalom rezilienciáját és kohézióját;
- a komponensek közötti koherencia megfelelő.
A benyújtott tervvel kapcsolatban az alábbi kritikát fogalmazza meg az értékelés:
- a terv csak részben foglalkozik a munkaerőpiaci kihívásokkal, mivel intézkedései nem terjednek ki az álláskeresési járadékok időtartamának meghosszabbítására;
- ez a helyzet a szociális segélyek megfelelőségével kapcsolatos kihívások esetében is, mivel a terv beavatkozását a leghátrányosabb helyzetű települések lakosait célozzák;
- a terv nem tartalmaz intézkedéseket sem a szolgáltatási versennyel és az üzleti tranzakciók szisztematikus versenyellenőrzésével, sem a vállalkozások digitalizációjával kapcsolatban, amellyel azonban az uniós kohéziós politika keretében megfelelően foglalkoznak.
Az értékelés az egyes fejezetek végén minden alkalommal “A” minősítésű.
”Figyelembe véve a Magyarország helyreállítási és rezielienciaépítési tervében foglalt valamennyi komponens minőségi értékelését, egyéni súlyát (fontosság, relevancia, pénzügyi allokáció) és kölcsönhatásait, megállapítható, hogy a reformok és közberuházások végrehajtására vonatkozóan a tervben meghatározott intézkedések közepes mértékben koherensek. Mindez “A” minősítést indokolna az RRF-rendelet V. mellékletének 2.11. pontjában foglalt értékelési kritérium tekintetében.”
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/241 RENDELETE
(2021. február 12.)
a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról
V . melléklet, 2.11. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
|
— |
a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak egymás hatásainak megerősítéséhez; |
vagy
|
— |
a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek kiegészítik egymást. |
Minősítés
|
A – |
nagymértékben |
|
B – |
mérsékelten |
|
C – |
kismértékben |