Az Európai Unió 2020-2027-es költségvetéséből Magyarországnak több jogcímen is járó támogatásoknak csak egy része érkezett meg eddig.
A május 9-én felálló új kormányzat egyik vállalása, hogy ezeket a forrásokat „hazahozza”, megszerzi, és e tárgyban már a választást követő héten magas szintű tárgyalódelegáció érkezett Budapestre az Európai Bizottság részéről. Április 29-én pedig a kijelölt miniszterelnök látogat Brüsszelbe, ahol találkozik az Európai Bizottság elnökével. A hazánknak járó források biztosítása tehát láthatóan mindkét fél számára fontos, prioritást élvez.
Mely forrásokra számíthatunk?
Magyarországnak a Covid utáni Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap (RRF) részben vissza nem térítendő, részben kedvezményes hitelt biztosító, valamint az Európai Unió Kohéziós Alapjaiból származó források járnak.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap összes forrásmennyisége 10,4 Mrd. euró – 365-ös forint/euró árfolyamon számolva 3.796,- milliárd forint.
Ez három különböző tételből áll össze.
Az RRF zárolt vissza nem térítendő támogatások teljes összege 6,5 Mrd. euró – 2.373 milliárd forint -, amelybe benne van a 0,7 Mrd. eurós RePowerEU forrás. Ezek a vissza nem térítendő támogatások, amelyekből eddig összesen 0,14 Mrd. eurót – 51,1 milliárd forintot – sikerült eddig Magyarországnak felhasználnia.
A szintén ebből az alapból folyósítható kedvezményes kamatozású hitel 3,9 Mrd. euró – 1.424,- milliárd forint -, amelyből már 0,78 Mrd. euró – 284,7 milliárd forint – került kifizetésre előleg formájában.
A teljes rendelkezésre álló keret 9%-a került tehát eddig lehívásra előleg formájában, ami 0,92 Mrd. euró, azaz 335,8 milliárd forint.
Az RRF így szinte teljes egészében rendelkezésre áll, még 9,5 Mrd. eurót – 3.468,- milliárd forintot – kell lehívnia Magyarországnak.
A felhasználási lehetőség azonban időben nagyon behatárolt. Valamennyi forrást idén augusztusig nem csak hogy ki kell szerződni, de a kiszerződött projektek tekintetében a mérföldköveket és a célértékeket el kell érni. Az utolsó kifizetési kérelmeket szeptember 30-ig be kell nyújtani, és az utolsó kifizetési határidő 2026. december 31.
Bár több – Magyarországhoz hasonló szankciókkal nem érintett – uniós tagállam is kérte korábban e határidők 18 hónapos meghosszabbítását, az Európai Bizottság még tavaly nyáron határozottan elutasította ezeket a javaslatokat, és Magyarországgal kapcsolatban is az a nyilatkozat hangzott el a múlt héten, hogy a határidők módosítása nem jöhet szóba.
Mi lehet akkor a megoldás? – hiszen a projektek kipályáztatása, támogatási szerződések megkötése, projektek lebonyolítása, elszámolása, beszámoltatása – esetleges hiánypótlások – fizikailag lehetetlen, hogy ennyi idő alatt megtörténjenek.
A hírek szerint a teljes forrást a Magyar Fejlesztési Bank kapja meg, amely egy igazgatási aktussal a pénz felhasználását igazolja, és ezt követően saját hatáskörben – nyilván nem eltérve az RRF eredeti, és a Bizottság által egyébként jóváhagyott céljaitól és eszközeitől – felhasználja, azaz kipályáztatja.
Ez a fajta felhasználás nem lenne előkép nélküli, néhány Közép-európai országban – Lengyelország, Bulgária – is a fejlesztési bank felelős az RRF-programok lebonyolításáért.
A Kohéziós Alap forrásai
Ennél időben kicsit – de csak kicsit – kedvezőbb a helyzet a Kohéziós Alap forrásainál (ERFA, ESZA+, stb.).
Itt a teljes forrásmennyiség 20,7 Mrd. euró – 7.556 milliárd forint –, amelyből 7 Mrd. euró – 2.555 milliárd forint – van blokkolva, és 7,6 Mrd. euró –2.774 milliárd forint – elérhető, technikai lehívás alatt van.
Az idei év áprilisáig azonban e felszabadított forrásokból is csupán 4,1 Mrd. eurót – 1.497 milliárd forintot – tudott a magyar intézményrendszer felhasználni, a maradék kipályáztatása tehát az új kormányzatra vár.
A végső elszámolást árnyalja, hogy a keretösszeg 10%-át (2 Mrd. eurót – 730 milliárd forintot) különböző kifizetetlen bírságok, és lejárt határidők miatt Magyarország már elveszetette.
Az elkövetkező időkben a Kohéziós Alapból összesen mintegy 14,6 milliárd euró – 5.329 milliárd forint – uniós forrást kell felhasználnunk, aminek a határideje – bár jóval kedvezőbb -, de erősen közeleg.
A Kohéziós Alap forrásait ugyanis legkésőbb 2027. december 31-ig teljes egészében ki kell szerződni – azaz ebből a forrásból finanszírozott projektre támogatói okiratot/támogatási szerződést legkésőbb eddig az időpontig lehet kötni -, és az utolsó kifizetésnek 2030. december 31-ig kell megtörténnie.
Összességében tehát mintegy 24,1 Mrd. euró – 8.797 milliárd forint – fejlesztési forrás érkezhet sikeres tárgyalások, megállapodás esetén a magyar költségvetésbe legkésőbb 2030-ig.